A hagyomány fontos, így jó szokásunkat megtartva idén is megtartottuk belföldinek hirdetett szakmai utunkat.
Most már ez is hagyomány, hogy amennyiben az ország valamelyik szélén járunk akkor a régi magyar területekre is ellátogatunk, most sem volt ez másképp.
Kedden reggel indultunk Budapestről Kecskemétre, ahol többen csatlakoztak hozzánk.
Első állomásunk Oázis Kertészet kecskeméti árudája volt. 2017-ben nyitotta meg kapuit az áruda. A franchise jelleggel működő cég előnyei mellett próbálják a saját képükre formálni az árudát. Sok helyi céggel állnak kapcsolatban. A szépségek mellett szó került arról is, hogy az utóbbi időben nagyon megszaporodtak a lopások, egyre érdekesebb és kreatívabb megoldásokat találnak a tolvajok.
Innen a Home Garden Deko Kft tipp-topp árudájába látogattunk. Az áruda 2009-től működik és növényárusításukat az utóbbi években már kertépítéssel is bővítették. Ki kell emelni, hogy egy nagyon csinos, olasz dísztermékekkel berendezett ki boltot is fenntartanak az áruda területén. Ezek a beltéri és kültéri kiegészítők igazán jól illenek a növényekhez, remek inspirációt tudnak szolgálni.
Az eredeti programnak nem volt része, de Babos András tagunk, aki az úthoz is csatlakozott, kifejezetten sérelmezte volna, ha már úgy is útba esik, meg kell állnunk faiskolájába. Abszolút jól tettük. A kifejezetten ember léptékű faiskola igazi gyöngyszem. Kiss Csabával (következő vendéglátónk) kezdte a faiskolai tevékenységét. Számára a termesztés az elsődleges.
Ezután a Kiss Kertész Duó Kft. fogadott bennünket. Elmondta, hogy nincsenek jó helyen. A terület nagy része mozgó homokdűne, gyakorlatilag sivatag. A területnek nagyon alacsony az aranykorona érték. Ezt nem segíti az sem, hogy kifejezetten csapadékszegény terület. Júliusban 0 mm csapadék volt. A növénytermesztés mellett dugványozással, szaporítással is foglalkoznak, valamint nemesítéssel és növény tesztelésével is. Fontos, hogy olyan növények kerüljenek majd nagyobb mennyiségű termesztésre, amelyek igazán alkalmasak a mi klímánkra.
A szakmai útjaink állandó része a vendéglátók városának megismerése. Itt sem volt ez másképp. Az első nap folytatásaként Kecskemét városát néztük meg igen tapasztalt és nagytudású idegenvezetőnkkel. Sok érdekességet megtudtunk a város múltjáról és épületeiről.
Következő állomásunk a Hírös Faiskola volt. Rostás Gábor elmondta nekünk, hogy két telephelyen működnek, de a jövője mindenkinek bizonytalan. Ők ezen a telephelyen főleg gyümölcsfákkal foglalkoznak. Mivel a divat ezt a területet is befolyásolja, most a kakiszilva fajtáit futtatják fel. Nagy igény lenne pekándióra is, de az Unió nem engedi behozni az alapnövényt, hogy után szaporítani tudják. Nagy gond számukra a Romániából engedély nélkül behozott és árusított szabadgyökerű fák árusítása, ahol sem fajta, se típus nincs feltüntetve. Egyszerűen azokkal az árakkal nem lehet versenyezni, a Nébih-nek pedig nincs erőforrása, se szankciója ezeket az árusokkal szemben. A szabadgyökerű árusítás mellett egyre nagyobb az igény a konténeres árukra.
A Kefag Juniperus Parkerdészet árudája lett a nap utolsó állomása. Állami cégként hozzájuk tartozik a Kecskemét környéki erdők is. Saját termesztésű növények mellett hazai és olasz, holland importot is árusítanak. Nagykereskedőket is kiszolgálnak, számukra előre összekészítik a megrendelt árut és csupán fel kell pakolni a megérkezett járműre. Részesei az ország fásítási programjának. Itt a 10.000 fő alatti települések igényelhetik a növényeket, ami mellett törzsvédővel, mulccsal, madárodúval, támasztórúddal is kiegészítik a szállítást. 750 településre 60ezer sorfa kerül kiszállításra. Sokat jelentett ez a termelés számára, hisz tudták előre mit kell termelni.
Köszönjük a finom vacsorát a Hírös Faiskolának és a Kefag Juniperus Parkerdészetnek.
A második napon megismerkedtünk Kiskunfélegyháza parkosított területeivel. A főkertész elmondása alapján fogékonyak az emberek a szépre. A levágott ágakat, nyesedékeket aprítva visszadolgozzák a területre. Ha sok akkor a város mezőgazdasági szakiskolája komposztálja. Parkolókat is környezetbarát módon próbálják kialakítani. A fák közül nálunk a hárs nagyon jól vizsgázik. A kültéri területek után a város történelmével és nevezetességeivel ismerkedtünk. A város fejlődését nagymértékben befolyásolta, hogy a Pest-Szeged, Csongrád-Majsa felé vezető utak rajtuk mentek keresztül.
A dísznövény szakma számára nem elsődleges a paradicsom termelése, de útvonalunkba esett a Profi Tom Zöldségtermelő Kft. Ez a családi vállalkozás először holland partnerrel indult, de az idők folyamán őket kivásárolták. Palánta nevelő üzemmel termelnek fürtös paradicsomot összesen már 8 hektáron. Amit csak lehet számítógépvezérléssel csinálnak. A növény nem földben, hanem tőzeggyapotban van.
Innen utunk Szabadkára vitt bennünket. Itt is idegenvezető várt bennünket, hogy a város csodás szecessziós épületeit megmutassa számunkra. A városban magyarok, horvátok, szerbek és bunyevácok élnek. 100 éve a lakosság 50%-a magyar, 45%-a horvát volt, és elenyésző szerb élt itt. A föld itt is homok, a Palicsi homoksághoz tartoznak. Homok ellen, a város védelmére 10km széles erdősávot telepítettek.
Elérkeztünk utolsó napunkhoz. Ahhoz, hogy minél több tapasztalatot vigyen minden résztvevő magával meglátogattuk a Rasadnik Gold kertészeti árudák Szabadka mellett. A vállalkozás gyümölcsfa kitermeléssel kezdték, de abban már nem láttak jövőt és a család áttért a dísznövényekre. Nem csak árusítanak, de oltványt is állítanak elő.
Magyarkanizsa kiültetéseit néztük meg soron követően. Randovics Lejla tervei alapján ültették be a város terein lévő ágyásokat. Főleg évelőkkel, fűszernövényekkel dolgozott. Lejla elmondta, hogy ő kereste meg a polgármestert terveivel, és el is fogadták. Megnéztük a Wienerberger üzem területén létrehozott parkosítását. A tavaly ősszel készült beültetés remek ötleteket tartalmaz.
Utolsó állomásunk Lejla kertje volt. 15 éve kezdte egy jóval kisebb területen. Most már 1,5 hektár tartja karban és tervezi virágágyásait. Nem tanulta a kertészkedést, magától tanult mindent. A kert a jelenlegi szárazságban nem a legpompázatosabb arcát mutatta, de így is lehetett látni a koncepciót és a rengeteg áldozatos munkát a területben.
Sajnos a határátkelés elhúzódása miatt Makón nem tudtuk meglátogatni a Bagosi Kertészetet, de amikor legközelebb erre jár utunk feltétlenül pótoljuk.
Köszönjük Balatoni Margó szakértő programösszeállítását és a résztvevőknek a jó hangulatot.
Bízunk benne, hogy következő utunkon sok régi, de új résztvevővel is találkozunk!
